Miut�n elmentek Alex�k,Yuri fel� fordultam.
-Mi lehet bent?
-Nem tudom,de mindj�rt kider�l.
-Ok� menj�nk.
-De csak ut�nad.
Benyitottam.R�gi sz�pen �polt b�torok voltak bent.A f�gg�ny k�k sz�n� volt.De a k�vetkez� pillanatban le fagyott a mosoly az arcunkr�l.
Mert az �r�asztaln�l 4 ember �lt.Amikor jobban megn�ztem felismertem k�z�l�k kett�t.Nem a harmadikat is.
�desany�m,�desap�m,Yuri apja �s bizony�ra Yuri anyja. Ledermedtem,de nem csak �n hanem k�s�r�m is. Amikor el�sz�r n�ztek fel�nk,nem foglalkoztak vel�nk,de amikor m�sodszorra visszakapt�k a fej�ket felugrottak.
�s elkezdtek fel�nk rohanni.
-Sora!!!-Yuri!!!-hallottuk �s mi meg se tudtunk mozdulni.M�g mindig a sokk hat�s alatt voltunk. �t�leltek.
-Szia Anya,Apa!-mondtuk egyszerre szinte zokogva s kb. 1 �ra m�lva engedt�k csak el egym�st.
-De �n mindig is �gy tudtam,hogy meghaltatok.M�g ott is voltam a temet�sen.
-Tudom kicsim �s nagyon sajn�ljuk,hogy �t vert�nk t�ged.-mondta szipogva anya.
-�s Arthur,hogy van?
-Meg van.Id�k�zben volt egy sz�vrohama s sz�letett egy gyereke.-feleltem.
-Fi� vagy l�ny? -L�ny �s Yum�nak h�vj�k.�n adtam neki a nevet.-feletem mosolyogva.
 Yuri k�zben az � sz�leivel besz�lt.
-Sora igaz,hogy v�gre hajtottad a Legend�s man�vert,az aranyf�nixet �s az angyalok t�nc�t?-k�rdezte Arlon.
-Igen igaz.
 -Fantasztikus. Egyszer csak ap�m fel�llt.�s mi mind fel� n�zt�nk.
-Gyerekek elj�tt az id� hogy megtudj�tok az igazat.