Sora korán kelt.Mivel nem tudott tovább aludni,igy föl kelt és elment lezuhanyozni és felöltözni.Mivel nyár van egy kis lenge nyári szoknyát vett fel.Haját kivasalta és arcát kisminkelte. Valami furcsa érzése támadt mióta fölébredt.Csak azt nem tudta miért. Aztán egyszer csak megszólalt a mobilom.Ránézek és meglátom,hogy Yuri hív.Felkaptam hisz nagyon régen beszéltem vele.
-Szia Yuri!-Szóltam bele a telefonba.
-Szia Sora!-viszonozva az üdvözlésemet.
-Figyelj! Rá érsz ma este?Beszélni akarok veled!
-Persze,hogy rá.-válaszoltam.
-Remek.Este át megyünk hozzád Laylaval és Leonnal.-mondta.
- Ó-Ó az nem jó.
-Miért nem?-kérdezte élesen.
-Mert Sophi itt van nálam és nem akarja,hogy Leon megtudja,hogy él.Legalábbis most még nem..-válaszoltam suttogva.
-Mi Sophi él?-kérdezte szinte ordítva.
-Igen él! De kérlek ne ordíts.
-De mégis mióta tudod?-faggatott.
-Tegnap óta.Akkor találkoztam vele itt a parton.
 -Figyelj pakoljatok össze Sophival.Elutazunk.
-Miért?
-Mert itt Leon tuti,hogy megtalálja.Még akkor is hogyha nem keresi.
-Értem akkor összepakolunk.De ha a reptéren észre vesznek minket?
-Majd Sophit álruhába öltöztetjük.Mi meg úgy teszünk mintha nyaralni mennénk.
-Csak sikerüljön.-fohászkodtam.
-Ne félj amíg engem látsz angyalom.Én mindig melletted vagyok ha bajban vagy meg akkor is ha nem.
-Köszi.Na akkor megyek pakolni.Na és hova is megyünk?
-Hawaira. -Na valami jó is kisül a dologból.
-Hát igen.Na fuss pakolni.
-Oké.
-Siettek és amint tudok ott leszek.
-Rendben.Szia!
-Szia!
1,5 óra múlva a fotelban ülve vártuk Yurit. Amint megjött átölelt és megcsókolt.Kicsit meglepődtem na,de mind1.
-Sziasztok!-köszönt.
-Szia-válaszoltuk neki egyszerre.
-Akkor mehetünk??
-Persze.
45 percig tartott az út.Addig kifaggattuk Yurit,hogy mit csinált az utóbbi időkben. Amikor oda értünk Leon sietett felénk.
-Hova?Hova?-kérdezte.
-Nyaralni.-válaszoltuk egyszerre Yurival.
Spohin álruha volt.Így könnyedén felmehetett a gépre,mert nem ismerte fel senki sem.
-Aha persze higgyem is el.Még,hogy ti ketten együtt...röhögnöm kell-mondta Leon.
Erre átölelt Yuri és megcsókolt amit én is viszonoztam.Hát mit nem mondjak ilyet még soha nem éreztem. Egyszer csak abbahagytuk a csókot,de még mindig átölelve tartottuk egymást. -
Még mindig nem hiszel a kapcsolatunkban?-kérdezte Yuri.
-Nem hát.-felelte Leon.
-Pedig elöbb vagy utóbb elhiszed Leon ugyanis ez az igazság.-feleltem gúnyosan.
Amin Leon nagyon meglepődött.Még soha sem látott ilyenek. Yuri az tudja,hogy miért csináltam ezt és ezért nem is lepődött meg.
-Egyébként merre hagytad Mayt?-kérdeztem tőle.
-Mindjárt itt lesz úgyis,csak kolonc a nyakamon.-mondta.
-Nem úgy volt,hogy vendégszereplésen vagytok?-kérdezte Yuri.
-De.Csak az igazgatónak balesete volt és így elmaradtak az előadások..
-Értem. Majd felszálltunk a gépre és egy ideig beszélgettünk.
(Az én helyem Yuri mellet volt.)Majd rádöntöttem a fejemet Yuri vállára és elaludtam. Arra ébredtem fel,hogy valaki megcsókolt.Nem nehéz ki találni,hogy ki volt az.
-Ébresztő!!-hallottam Yuri hangját.
-Már ideértünk?-kérdeztem álmosan és közben nagyokat nyújtózkodtam.
-Igen.-felelte Yuri. Sophi e-közben kezdett ébredezni.